A kíváncsiság hajtott. Úgy gondoltam , biztos, hogy nem véletlenül szállt oda az a rigó. Figyeltünk, vártunk türelmesen, és mit ne mondjak meg lett a gyümölcse. Végre megpillanthattuk a kis csipaszokat. Tavaly szegény rigó pár nem a legjobb helyre építették a fészküket, mert pont a kutya kenel fölé lógó fűzfa ágra építkeztek. Mikor épp tanultak repülni, mindig kipotyogtak, aztán meg a kutya segített nekik, hogy ne kelljen a repüléssel tovább bajlódniuk. A képen nem nagyon lehet látni, de a rigó családba négy csöppség tartozik. Most nem valami szépen néznek ki, de ha megnőnek akkor egyszerű tollazatuk lesz, és hasznos egyedei lesznek a madár társadalomnak.
( a képeket létrán állva készítettem :) )
2 megjegyzés:
Ó de kis cukik:) Remélem életben marad mindegyik:)
Én is remélem, hogy ezek a madárkák, megérik a "felnőtt kort" :)
Megjegyzés küldése